Az örökösökhöz (gondolatok a Szent László ünnepére)
A szenteknek különös üzenete van a világ felé, és ez az üzenet nem más, mint hogy lehet és kell előre tekinteni, lehet és kell a távolban létező, de olykor még nem látható jóért élni és küzdeni, mert ez létező valóság.
Ha most visszatekintünk a történelem röpke szeletére, az elmúlt 30 évre, annyi és annyi változásnak lehetünk szemtanúi. A világ teljesen átalakult, a távolságok megrövidültek, a technika adta lehetőségek révén a kapcsolatteremtés ember és ember között látszólag végtelen egyszerűvé vált. Azonban a technika fejlődésével nem fejlődött mindenben együtt az emberiség. Az egyre inkább elszemélytelenedő digitális világ virtuális valóságai nem hogy erősítenék az emberi bizalmat és barátságot, inkább mélyre szántó kérdéseket vetnek fel a mai pszichológusokban, gondolkodókban, akik az emberrel, mint személyi létezővel, mint Isten kommunikatív teremtményével foglalkoznak.
Ebbe a kérdésekkel teli világba hasít bele a szent eszménye, melyet személyeken keresztül ajándékként ad az Isten úgy a ma emberének, mint a régi korok emberének. Látva látjuk e szentek emberi tulajdonságait, törekvéseit, és hősies fokon gyakorolt erényeit. Olyan életeknek lehetünk megismerői és részesei, amelyek bennünket is kell, hogy sarkaljanak az Isten igazságának keresésére és szolgálatára.
Erre a szolgálatra kapott meghívást fogadta el Szent László király is, akit ezen a héten, különös módon is tiszteletünk tárgyává teszünk, hiszen itt Mogyoródon őseink hívő kötődése mind a mai napig megőrizte a tudatot: László király népe és örökösei vagyunk!
Szent László személye olyan kapocs a mi életünkben Istenhez, akit bármikor, minden technikai eszköz nélkül személyesen kérhetünk meg: - Járj közben értünk, és könyörögj értünk Szent László király! Hősi erényeire bizton támaszkodhatunk, és követhetjük azt, mert az ő erényei Isten aranyat hevítő kohójának kipróbált hűséges erényei. Olyan erények, amelyek tövis helyett virágot adnak a jövőnek, legyen az a közösségi életünk, vagy személyi valóságunk jövője. És most ebben a nehéz időszakban kell is, hogy segítségül hívjuk őt. Kell, hogy kövessük saját életünkben az ő bátorságát, akár komoly áldozatok árán is. Rá kell ébrednünk, hogy áldozatok nélkül nem szolgálhatunk sem Istennek, sem egymásnak. Krisztus áldozatának érdemeire tekintve alakultak a szentek, és kell, hogy most mi is az ő példájukat követve szentté váljunk. Nekünk, akik bár épületben már nem, de a lélek templomában hordozzuk az ő örökségét - a mogyoródi csata emlékére alapított bencés apátság szellemiségében - szolgálnunk kell a magyar ügyet, és Isten ügyét, a szeretet evangéliumának megvalósítását világunkban.
Jöjj Szent László király és könyörögj érettünk a királyok királyánál, Jézus Krisztusnál, hogy a mi országunk Isten országa legyen, hogy a mi mindennapi kenyerünk az Úr asztaláról vett kenyér legyen, hogy a mi egységünk a Szentháromság szeretetközösségének e földi létben megmutatkozó egysége legyen mindnyájunk örök javára.
Mogyoród, 2020. 06. 27. Szent László király ünnepén
Miklós atya